Dr. Orsós Zsuzsanna, egyetemi adjunktus, rákkutató, a Magyar Tudományos Akadémia első roma ösztöndíjasának üzenete: A tanulás fontos? Igen, a legfontosabb!

Az az idő már elmúlt, amikor iskolai végzettség nélkül is meg tudtunk élni a kétkezi munkából. Mert tudom én, hogy a cigány ember erős, és kitartó és még betegség se tudja visszatartani, de ma már gépek dolgoznak az emberek helyett, és ahhoz hogy a gépeket mi irányíthassuk, már kell az iskola. Sokan nem hisznek az iskolában, de ez az egyetlen lehetőség, arra, hogy egyenrangúvá válhassunk, hogy kinyíljanak előttünk az ajtók, hogy ne mi álljunk mindig a sor végén.

Nem mondom, hogy ha elvégzünk egy iskolát, akkor biztosan lesz állásunk, de iskola nélkül, biztos, hogy nem lesz állásunk.

Én is szerettem buliba járni, nekem is voltak haverjaim, de attól, hogy továbbtanultam, nem vesztettem el őket, sőt még új barátokat is szereztem. Az életem jobb lett a tanulás által, nem vagyok kiszolgáltatott és nem kell a legnagyobb hidegben kinti munkát végeznem, mint sok rokonomnak.

Azt szeretném, ha a cigány gyerekek ugyanolyan minőségben élhetnének, ha ők is láthatnák a tengert, ha ők is megcsillanthatnák, azt, amiben ők a legjobbak.

Azt hiszem, roma emberekként minden előítéltet ismerünk, amelyekkel szembe kell néznünk, és amelyekkel meg kell küzdenünk. Tudom, hogy a „többség” miként és milyennek lát minket, romákat. Tanulatlan, iskolázatlan, dolgozni nem akaró, lusta népségnek. Vélekedésükben nem zavarják őket a tudományos és szociológiai magyarázatok, miszerint a kirekesztetteknek kevesebb jut a társadalmi és iskolai javakból is.

Az egyenjogúság felé pedig nincs más út, mint az iskola. A minél jobb, minél magasabb iskolai végzettség. Ma a boldogulók, és a „boldogtalanok”, a nehezebb és a jobb sorsúak közötti éles határvonal az maga az érettségi megléte vagy hiánya. Ez a tény.

A nem roma többség „szívesen veszi”, ha nem vagyunk jelen az ő iskoláikban, szívesen veszi, ha csak szakmát tanulunk, és nem akarunk velük érettségizni, és velük főiskolára és egyetemre járni, mert miközben azt állítják a felemelkedés útja a munka és a tanulás, aközben csak a jó munkához és a jó iskolához nem engednek hozzáférni.

Mi roma emberek azonban nem fogadhatjuk el a nekünk kijelölt társadalmi helyet és szerepet, amely a tudatlanság, iskolázatlanság, munkanélküliség. Mindenkinek döntenie kell arról, hogy megfelel-e az előítéleteknek, vagy küzd ellenük! Elfogadja-e, a kirekesztést, vagy küzd ellenük! Küzdj!

Minden egyes érettségihez juttatott roma fiatal hozzájárulás a kirekesztés falainak lebontásához. Téglánként.

Setét Jenő roma polgári jogi aktivista – Idetartozunk Egyesület