A gimnáziumokban nincsenek halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, mert azok, akik közülük tovább tanulnak, szinte kivétel nélkül a szakiskolákba jelentkeznek. A gimnáziumok (különösen az egyházi, a gyakorló és a nyolc osztályos gimnáziumok) nem kérnek a szegény családok gyermekeiből.
Mire törekszik a diplomás anya gyermeke és miről álmodik a közmunkás anya gyermeke?
Forrás: Országos kompetenciamérés 2016. Országos jelentés, 43.old.
„Lényegében az iskolákon múlik, hogy kasztrendszerben élünk, vagy sem. A kasztrendszerrel nemcsak az a baj, hogy ellenkezik az emberek többségének értékrendjével, hanem az is, hogy a humán tőke pazarlásán keresztül óriási gazdasági veszteségeket okoz; de legfőképpen az, hogy szétszakítja a társadalmat, élhetetlenné teszi az adott országot”.
Forrás: Berlinger Edina, Megyeri Krisztina: Amiben világutolsók vagyunk - Mit mondanak a PISA-tesztek eredményei a szegényekről? Magyar Narancs 2014/31. (07.31.)
A 17-18 évesek közel 15%-a hullott ki a közoktatásból az elmúlt évek során:
Forrás: MTA KRTK: A közoktatás indikátorrendszere 2017, MTA KRTK, Budapest, megjelenés alatt
16 éves korban aztán a hátrányos helyzetű diákokat teljesen kiszippantják az iskolarendszerből a munkanélküli státusszal járó juttatások, programok. A munkaügyi központ ugyanannyi pénzt ajánl a fiataloknak, mint amennyit a szüleik keresnek, s csak egy feltételt támaszt: „hagyd abba az iskoládat”. Havi 50-70.000 ft (200 euró) ígéretének nem tud ellenállni egyetlen rászoruló fiatal sem. Magyarország e csekély ráfordítással 2011-től néhány év alatt a 17 éves korosztály 15 százalékát kivonta az iskolarendszerből! Nehéz kimondani a vádat: a Költségvetés egyre több pénzt költ arra, hogy a szegény sorsú fiatalok hagyják abba nappali rendszerű iskolai tanulmányaikat.
A tankötelezettség leszállításával újabb és újabb mélységek nyílnak meg: a fiatalok kikerülnek az intézmények látóköréből, s egyre könnyebben kerülnek bűnbandák, emberkereskedők karmai közé.
Ha valaki föllázad a szellemi féken tartással szemben, és mégis a gimnáziumi tanulmányokat választja, mindössze havi 12.000 ft (40 euró) „iskoláztatási támogatás”-ra számíthat a magyar államtól. 20 éves kor fölött már ez a támogatás sincs, aki fiatal felnőttként, pl. szakmunkásvizsgával a kezében akar érettségit tenni, azt az állam egy fillér nélkül hagyja a tanulmányai idejére.
Az „Útravaló” ösztöndíj 20 vagy 50 euró összegű bizonytalan kimenetelű pályázati nyereményei ezen nem segítenek. Arra úgy tekintenek a családok, mint egy lottó játékra, ahol a nyerés esélyét csak rontja, ha a fiatal gimnáziumi tanulmányokra vállalkozik a szakiskolába helyett. Erre az ösztöndíjra senki nem építi a tanulmányai biztonságát. Ha pedig a diáknak sötétebb a bőre, még rasszista előítéletekkel is szembe kell néznie. Egyre távolabb kerülünk a híres európai ideáloktól.