„Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye… Az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 22%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyamátlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem.” (Forrás: Országos kompetenciamérés 2016. Országos jelentés, Oktatási Hivatal, Köznevelési Mérési Értékelési Osztály)

Azok a gimnáziumok, amelyek nagyobb létszámú szegénysorsú diákot fogadnak (pl. Gandhi Gimnázium, Dr. Ámbédkar Gimnázium) mind a civil társadalom kezdeményezései.

„Az általános iskolákban a tanulók 13 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, a gimnáziumokban csupán 1,4 százaléka.” Forrás: (KSH [2013]: Oktatási adatok 2012/2013, Statisztikai Tükör, 7. évf. 32. sz.)

A miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumból egyetemre is lehet menni.

„Ha a hatodik és a tizedik évfolyam közötti változást vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb fejlődést a nyolcosztályos gimnáziumos (186 pont), a legkisebb fejlődést pedig a szakiskolás (81 pont) tanulók érték el négy év alatt. A később szakiskolákban továbbtanulók fejlődésének mértéke a 8. évfolyamra hasonló volt a többiekéhez, majd a szakiskolában a 9–10. évfolyamon matematikai eszköztudásuk és szövegértési képességeik lényegében nem fejlődtek tovább.”

A gimnáziumban idegen nyelveket is tanulunk.

Iskolai kirándulás Borsodból Bécsbe.

Forrás: Bodnár Zsolt: Ami a közoktatás esélykiegyenlítő szerepét illeti, Magyarország abszolút sereghajtó

Minél jobb a diák családi, szociális, kulturális helyzete, várhatóan annál jobban teljesít a PISA teszten. Vannak azonban olyan országok (Skandináviában, a tengeren túli angolszász világban és a Távol-Keleten), ahol a családi szociális, kulturális helyzet determináló hatása alacsony. Ott az iskolarendszer sikeres a társadalmi különbségek kiegyenlítésében.

Vannak országok (Dél-Amerikában és Közép-Európában), ahol az iskolarendszer inkább újratermeli, esetlegesen fel is erősíti a társadalmi gazdasági környezet determináló különbségeit. Magyarország ebben a tekintetben világutolsó.

Forrás: Berlinger Edina, Megyeri Krisztina: Amiben világutolsók vagyunk - Mit mondanak a PISA-tesztek eredményei a szegényekről? Magyar Narancs 2014/31. (07.31.)

A Római Birodalomban a kereszténység elterjedésével mind gyakoribbá vált, hogy jó akaratú emberek fölszabadították a rabszolgákat. Ez volt a

„manumissio inter amicos”

– baráti integetés. A kereszténység akkoriban az evangéliumokban kijelölt úton járt. Ma sem nyugodhatunk bele, hogy a vallás társadalmi szerepe az elkülönült fehér elit iskolák fenntartása lenne. Most ismét szükség lett barátokra, hogy kiszabadítsuk polgártársainkat a közmunka és a kizsákmányolás béklyóiból.

A Kelet-európai államok közvéleményében és döntéshozói között igen magas annak az álláspontnak a támogatottsága, hogy a szegény sorsú, barnább bőrű, falusi fiataloknak nem az egyetemen kell próbálkozniuk, hanem az egyszerűbb szakmák világában. Mi viszont úgy látjuk, hogy a társadalom mindenkinek meg kell adja az esélyt a felemelkedésre. Az egyenjogúság híveiként csak úgy érvényesíthetjük az akaratunkat, ha magunk is tevőleg járulunk hozzá az esélyegyenlőség megvalósításához.