A nevem Orsós János, Hidasról, Baranya megyéből származom. Heten vagyunk testvérek, egy szoba-konyhában éltünk szüleinkkel, kilencen 27 négyzetméteren. Az általános iskola befejezése után, 15 évesen a Bonyhádi Zománcáru-gyárban dolgoztam, ahol szüleim is.

A rendszerváltás után utcára kerültem 18 évesen, munkanélküli lettem. 22 éves koromra ismerkedtem meg a továbbtanuló cigány fiatalok közösségével Pécsett az Amrita egyesületben. Esti gimnáziumba kezdtem járni. Nagy segítség volt számomra a Soros Alapítvány tanár-diák közös ösztöndíja, mely segített a sikeres érettségi vizsgáig eljutni. A továbbtanulás itt nem maradt abba: Waldorf pedagógus lettem. A főiskolai éveimben is részesültem ösztöndíjban, mely nem csak nekem, családomnak is segítség volt. Ma már látom, ha annak idején nincs a Soros, ma a közmunkáért állnék sorba rokonaimmal versenyezve. Társaimmal megalapítottam a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot, ahol az elmúlt években 100 hátrányos helyzetű fiatal tett sikeres érettségi vizsgát.

Munkánkat segíti az EMMI Útravaló és Nemzetiségi Ösztöndíja. Az állami támogatások azonban sajnos az érettségi helyett a szakmák felé irányítják a szegénysorsú fiatalokat.